|
Jelzet |
Sorozat |
Évkör |
Elérhetőség |
|
| SzfvPL – I.1. – | A. No.5901; 5060 B. No.5071 C. No.5882 |
Archivum Vetus: Acta Ecclesiae Albaregalensis Protocollum Intimatorum Protocollum Functionum Episcopalium |
1777-1827 1777-1816 1790-1889 |
díjfizetéshez kötött |
|
SzfvPL – I.2. – No.117/A-AG |
Lélekösszeírások |
1745-1776 |
díjfizetéshez kötött |
|
| SzfvPL – I.2. | Iktatókönyvek | 1939-1945 | díjmentes | |
| SzfvPL – I.2. – No.5908 | Névtárak | 1896-1988 | díjmentes | |
|
SzfvPL – I.6.A vol. 1-9. |
Anyakönyvi másodpéldányok |
1816-1822 |
díjfizetéshez kötött |
|
|
SzfvPL – I.6.A vol. 10-203. |
Anyakönyvi másodpéldányok
|
1895-1923 |
díjfizetéshez kötött |
|
| SzfvPL – I.6.B vol. 1-5. | Anyakönyvi másodpéldányok
|
1779-1832 |
díjfizetéshez kötött | |
| SzfvPL – III.1. – CD |
A tásaskáptalan gazdasági összeírásai
|
1728-1769 1730-1774 |
díjfizetéshez kötött | |
| SzfvPL – VI.B.I.1. – No.5068. | Fehérvári esperesi protocollum | 1737-1777 | díjfizetéshez kötött | |
| SzfvPL – VIII.B.1. – No.5903. | Karmelita rend skapulárétársulata | 1689-1780 | díjfizetéshez kötött | |
| SzfvPL – VIII.B.2. – No.5904. |
Ferences rend
|
1702-1781 |
díjfizetéshez kötött | |
| SzfvPL – IX.7.A – C.1-27. |
Katafalk címerek gyűjteménye |
1804-1939 |
díjfizetéshez kötött |
|
| SzfvPL – IX.11. | Egyházmegye-történeti digitális iratgyűjtemény / eredeti anyakönyvek* | 1716-1993* | díjfizetéshez kötött | |
* Részletes leírásukat lásd az oldal alsó részén.
A forrástípusokról
Archivum Vetus (Régi Levéltár)
Az 1777-ben felállított püspökség korai iratkezelését elsősorban a fontosnak tekintett iratok kötetbe másolása jelentette. Több kötetsorozat indult el: az Acta Ecclesiae Albaregalensis kötetei az egyházmegye belső életét meghatározó iratokat; míg a Protocollum Intimatorum… sorozat a kormányszervektől érkező rendeleteket tartalmazta
elsősorban. Utóbbi utolsó kötetei (Extractus Intimatorum) ügyviteli segédletnek tekinthetőek. Milassin Miklós korától a püspöki ténykedésekről a szertartó vezetett úgynevezett funkciós naplót.
A harmadik püspök, Vurum József iratkezelési reformja következtében 1816-ban e sorozatok megszakadtak. Az AEA folytatásával 1826-1827-ben kísérleteztek még; a funkciós naplókat pedig 1821-től újra vezették Pauer János püspök haláláig (1889).
Lélekösszeírások
Ezen iratok még a fehérvári püspökség felállítása előtt keletkeztek. A
veszprémi püspök rendeletére a helyi plébánosok készíttetettek házról-házra járva népesség-összeírásokat. Ezek javarészt az egyházmegye
állapotáról készített, Rómába küldött püspöki összegző jelentések előmunkálataiként születtek, így többségük az 1745., 1757., 1769. illetve 1771. évből mutat egy-egy pillanatfelvételt a plébániák híveiről. Az irategyüttest Séllyei Nagy Ignác, az első fehérvári püspök –
korábbi veszprémi aulista – hozta magával Székesfehérvárra 1777-ben, hogy egyházmegye-építő munkáját megkönnyítse.
A forrástípus az esetek döntő többségében 1771-ig alkalmazható családfakutatásra, utána fokozatosan statisztikává silányul. Ezért 1771-ig valamennyi őrizetünkben lévő összeírást közöljük, míg 1772-1776 csak a névanyagot is tartalmazókat.
A kezelhetőség érdekében az összeírásokat plébániánként csoportosítva közöljük, és mellékelünk egy táblázatot
arról, hogy mely községekben mely években készült összeírás. Az egyes képfájlok elnevezése az eredeti jelzeteken kívül tartalmazzák az összeírások készítésének évét is. (17XX, ill. 17XY jelölések a Veszprémből „bizonytalan időben keletkezett”-ként érkezett összeírások két különböző csomóját jelölik.)
Anyakönyvi másodpéldányok – kereszteltek, házasultak, megholtak
Az székesfehérvári egyházmegyében Vurum József püspök rendeletére 1816-tól készültek egy-egy tárgyév végén a keresztelési, házassági és halotti anyakönyvi bejegyzésekről másolatok. 1827-től törvényi felhatalmazás alapján a vármegyei hatóságok gyűjtötték be a ezeket. Csak
a polgári anyakönyvezés bevezetése (1895. október 1.) után keletkezett másodpéldányok kezelése szállt ismét az egyházmegyére.
A másodpéldányok sajátossága, hogy az eredeti anyakönyv esetleges későbbi bejegyzéseit (pl. törvényesítés, névváltoztatás) már nem tartalmazza.
Az eredeti állomány köteteiben általában évenként, s azon belül plébániánként rendezve találhatók a bejegyzések. A kutatás megkönnyítése
érdekében:
- a digitális másolatokat az egyes plébániák mappáiba soroltuk be;
- e mappák a mai plébánianeveket tartalmazzák, a korabeli írásmód(ok)at zárójelben tüntettük fel és/vagy a fájlnevekben őriztük meg;
- az 1895 utáni állományt anyakönyvi típusok szerint bontottuk;
- szükség esetén időben is tagoltuk.
Az állomány:
- 1816-1822 közt csaknem hiánytalannak tekinthető (Ercsi 1817-es bejegyzései nincsenek meg);
- 1823-1828 között azonban erősen töredékes. Meglehetősen esetleges, hogy milyen másolat készült el, illetve maradt fenn. Az ezeket tartalmazó tartalomjegyzéket mellékeljük.
- 1895 után az állomány teljesnek mondható. (Füle, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Ráckeresztúr, Tinnye esetében a feltárt minimális hiányokat az eredeti anyakönyvek segítségével pótoltuk, amelyre a fáljnevekben megtalálható „orig” részlet utal.) A házasultak anyakönyveiben több helyen vannak 1895 utolsó hónapjaira, vagy az első világháború egyes esztendeire vonatkozóan hiányzó évkörök – de legjobb tudásunk szerint e plébániákon az adott időben nem is történt szentség-kiszolgáltatás.
Anyakönyvi másodpéldányok – bérmálási anyakönyvek
Bérmálásra a 18.-19. század fordulóján sokkal ritkábban került sor, mint manapság.
A székesegyházban csaknem minden esztendő pünkösdjén volt bérmálás. Séllyei Nagy Ignác 1778-ban végigvizitálta az egyházmegyét, melynek során bérmálásokat is végzett – ezek adatai azonban a Canonia Visitatio-k jegyzőkönyveiben találhatóak meg, nem ebben a kötetsorozatban. Később ő, illetve Milassin Mikós már csak kisebb vidéki
bérmakörutakat tett. Vurum József 1817-1818 folyamán csaknem az egész egyházmegyét bejárta. Szutsits Pál Mátyás 1829-ben 32 plébánián fordult meg. Mindketten a plébániák kánoni vizsgálatával (Canonica Visitatio) kötötték össze bérmakörútjaikat. Horváth János – aki székfoglalásának elhúzódása és pozsonyi országgyűlési elfoglaltságai miatt alig egy esztendeig volt ténylegesen Székesfehérváron – 1832-ben keresett fel 5 plébániát.
A bérmaanyakönyvek minden esetben tartalmazzák a bérmálkozó nevét, választott bérmanevét, életkorát, lakhelyét és bérmaszülőjének nevét. Ritkábban szüleinek neve és származási helye is felbukkan az adatsorokban.
Az 1. kötet vége ordinációs könyvként is funkcionált: 1777-től 1792-ig rögzíti a papszentelések adatait.
A jelek szerint az 1. kötetben közölt bérmajegyzék nem tekinthető teljesnek. Az 5. kötet ugyanis tartalmazza az 1793. évben megbérmáltak felsorolásának piszkozatai példányait – ám itt két olyan településre vonatkozó jegyzék is található, amely az 1. kötetben lévő tisztázatban valamilyen okból nem szerepelt.
A kutatás megkönnyítése érdekében az öt kötetből származó másolatokat:
- az egyes plébániák mappáiba soroltuk be;
- e mappák a mai plébánianeveket tartalmazzák (a korabeli írásmódot zárójelben tüntettük fel);
- s időben is tagolva vannak.
A társaskáptalan gazdasági irataiból
A középkori eredetű székesfehérvári társaskáptalan a 18. században igyekezett régi jogait és bevételeit visszaszerezni.
A birtokigazgatás során született gazdasági összeírásokat közlünk Sárkeresztúrról, amelyek elsőrangú helytörténeti források.
Az egyházi adót (decima, dézsma) is a társaskáptalan szedhette be Fejér vármegye területéről hosszabb; Simontornya, illetve Akali, Dörgicse, Lovas és Kékkút településekről rövidebb ideig.
A Fejér megyei összeírások közlése az iratanyag rendjét követi, amely
járásonként, azon belül terménytípusonként halad – Felső Járás területére esett: Bodajk, Csákberény, Csákvár, Csór, [Fehérvár]Csurgó, Inota, Iszkaszentgyörgy, Magyaralmás, Moha, Mór, Pákozd, Pátka, [Sár]Keresztes, Seregélyes, Sukoró, Velence, Zámoly. Az Alsó Járás területén volt található: Aba, Cece, Füle, Káloz, Lovasberény, Nadap, [Nádasd]Ladány, Polgárdi, [Puszta]Egres, [Sár]Kiskeszi, [Sár]Szentmihály, Seregélyes, Soponya, [Szabad]Battyán, Vajta. (1728-ban
még nem következetes a községek járási besorolása, 1764-ben közös leírás született.) Egy külön csomóban található iszkaszentgyörgyi bordézsmát logikus helyére illesztettük be.
Az egykori átadási nyugtákat külön közöljük.
Esperesi iratokból
A veszprémi egyházmegye fehérvári esperesei – 1737-től Drávecz József, 1755-től Horváth Pál – által vezetett kötet az egyik legjelentősebb forrásunk a terület egyházi állapotáról a fehérvári püspökség felállítását megelőző időkből.
Szerzetesrendek irataiból
A barokk Székesfehérvár vallási éltében nagy szerepet játszott a városban megtelepülő három szerzetesrend: a jezsuita, a ferences és a karmelita közösség. Levéltárunkban fennmaradt irataikból olyan névjegyzékeket közlünk, amelyek segítenek társadalmi beágyazottságukat megvilágítani. A karmelita skapulárétársulat, a ferencesek által vezetett Szent Szeráf Kongregáció, valamint a ferences harmadrend tagnyilvántartása érhető el itt.
Katafalk címerek
A katafalk címerfestmények a főúri és főpapi halotti reprezentáció részei voltak. Elsődleges funkciójuk szerint a gyászistentiszteleteken és a temetéseken jelenítették meg az elhunytat; de emlékének megőrzését is szolgálhatták. E festmények az elhalálozás után többnyire sietve készültek. Ennek következményeképp csak ritkán beszélhetünk művészi kidolgozottságról, és gyakorta maguk az ábrázolások is pontatlanok: akár
kisebb elemeiket, akár színezésüket tekintve.
Levéltárunk e sorozatba illesztve őrzött meg olyan uralkodói címerfestményeket is (C.1., C2., C.14.), amelyek szemléltető anyagként készülhettek 1848 decembere – III. Béla és felesége sírjának feltárása –
után. E képek nagy valószínűséggel Pauer János püspök valamelyik ásatásokról szóló akadémiai előadásához köthetőek.
A címerek szöveges leírása mellékelten érhető el.
Eredeti anyakönyvek
Elsődleges célunk az 1993-as egyházmegyei határrendezés során hozzánk
került plébániák anyakönyveinek közzététele, de immár néhány törzsterületnek számító plébánia anyaga is elérhető lett. A kötetek eltérő évhatárai, a történelmi iratpusztulás és az utólagos bejegyzésekhez kötődő kutatási korlátozások miatt eltér a közzétehető adatok köre.
|
Plébánia |
Kereszteltek |
Házasultak |
Megholtak |
Megjegyzés |
|
Bakonykúti |
1760-1895 |
1760-1948 |
1762-1908 |
|
|
Balinka |
1796-1806 1816-1821 1829-1898 |
1796-1806 1816-1821 1829-1898 |
1797-1807 1816-1821 1829-1993 |
1816-1830: Másodpéldányból részlegesen visszapótolt |
|
Bodajk |
1734-1895 |
1733-1948 |
1734-1897 |
|
|
Bodajk-Fehérvárcsurgó filia |
1766-1852 |
1766-1852 |
1766-1852 |
|
|
Budajenő |
1716-1830 1895-1913
|
1716-1779 1859-1873 1895-1943 |
1716-1779 1894-1933 1938-1965
|
1945-ben nagyarányú volt az iratpusztulás. A megmaradt anyagon |
|
Budaörs |
1738-1906 |
1738-1937 |
1738-1988 |
|
|
Csókakő |
1788-1829 1837-1905 |
1788-1929 |
1788-1906 |
|
|
Dég |
1764-1784 1789-1903 |
1776-1786 1789-1934 |
1778-1784 1789-1926 |
|
|
Enying |
1770-1908 |
1770-1936 |
1770-1984 |
|
|
Füle |
1749-1914 |
1749-1943 |
1749-1914* |
*Feltűnően hiányos 1754-1771 között |
|
Isztimér |
1753-1899 |
1753-1909 |
1753-1829 1853-1910 |
|
|
Kecskéd |
1744-1886 |
1751-1931 |
1749-1926 |
|
|
Környe |
1746-1885 |
1746-1927 |
1814-1936 |
|
|
Lajoskomárom |
1846-1892 |
1847-1929 |
1846-1942 |
|
|
Lepsény |
1825-1914* |
1826-1892* 1895-1943 |
1825-1912* |
* Másodpéldányból részlegesen visszapótolt kötetek. Megholtak 1913-1944 – hiány. |
|
Magyaralmás |
1760-1849 1853-1895 |
1760-1849 1853-1944 |
1760-1849 1853-1909 |
1832-1849: Másodpéldányból visszapótolt kötetek. |
|
Mezőkomárom |
1724-1741 1824-1894 |
1724-1740 1839-1852 1887-1935 |
1724-1740 1839-1852 1882-1977 |
Nagyarányú iratpusztulás. |
|
Mezőszilas |
– |
1935-1943 |
1935-1978 |
1935-1943 közt másodpéldányból visszapótolt adatok. |
|
Oroszlány |
– |
– |
1952-1969 |
|
|
Szabadhídvég |
– |
– |
1947-1966 |
|
|
Tatabánya – Alsó és Felsőgalla |
1742-1789 |
1742-1789 |
1750-1789 |
|
|
Tatabánya-Alsógalla |
1790-1900 |
1801-1903 |
1790-1800 1807-1941 |
|
|
Tatabánya-Bánhida |
1719-1731 1736-1760 1770-1910 |
1732-1933 |
1716-1719 1736-1959 |
|
|
Tatabánya-Felsőgalla |
1742-1918 |
1790-1938 |
1790-1933 1966-1983 |
Megholtak 1933-1965 – hiány. |
|
Várgesztes |
1851-1908 |
– |
1850-1950 |
|
|
Vértessomló |
1787-1872 |
1788-1919 |
1787-1990 |
|
|
Vértesszőlős filia |
– |
1852-1867 |
– |
Elkülönülő rész Bánhida anyakönyvében. |
Az 1993-ban egyházmegyénkhez került plébániák közül még nem érhető el
Bokod, Dad, Tatabánya-Óváros és Vértesszőlős anyaga. Tatabánya-VI. és VII. telep esetében teljes kötetek közlésének egyelőre törvényi akadályai vannak.